2011. június 27.

Mackólányka 3 éves!

Kicsit nosztalgikus poszt következik. Érzékenyebb lelkűeknek javaslom a zsebkendőket előkészíteni! (Én szóltam. :-))

Mackólányka nagylány már. Viszont szinte tegnap volt, hogy a festő bácsi (végre! :-)) kiment a szobájából. Mackólányka egy felhő szélén üldögélve látta ezt, és rögtön lecsapott a következő hónap piros napjaira :-)
Jött, látott, győzött.

Bár tapasztalt anyának és rutinos állapotos kismamának tartom magam, mégis meglepő volt a felismerés, hogy többen vagyunk. Mert minden reggel hányingerem volt. Én balga lélek, azt hittem, hogy az akkori munkahelyem miatt, amit kb. annyira szerettem, hogy a hányinger az teljesen rendben volt reggelente. (Igen, oda akarok visszamenni dolgozni, de ez egy másik poszt témája lesz...)
A reggeli undorodós érzés után esténként Dáji mondogatta:
- Anya, neked baba van a pocakodban! Én látom. Érzem!

Így ment ez hetekig. Míg nem gyanúsan késett aminek késnie illik. Bár évekig álmodoztunk harmadik gyerkőcről, azért rendesen pánikba estünk amikor megláttuk azt a bizonyos két csíkot. Mert ugye nem vagyunk mai csitrik, no.

Pánikomat meg is osztottam hamarosan a főnöknőmmel, akinek akkoriban volt az esküvője, és bizony ő is gyerektervezés időszakába lépett. Szép dolog az őszinteség, noha nem túl hasznos.
Főnöki látletet készült:
- Ez a munka három gyerekkel nem elvégezhető, ide nincs visszaút! Úgy látom, megalapozott, hogy veszélyeztetett terhes legyél...
Ezek után már el sem mentem a nőgyógyimhoz, mert ilyen diagnózis után feleslegesnek tartottam :-) Még azon a héten betegállományba kerültem.
(nem, nem tévesztettem össze a saját blogomat a Munkahelyi Terror címen futó sokkal népszerűbb bloggal)
Életem legszebb 8 hónapja következett! Megtanultam süteményt sütni, kényesztettem a családomat, sokat voltam együtt a fiaimmal, akiknek a tanulmányi eredményük exponenciálisan javult.
Tulajdonképpen nagyon hálás vagyok -így utólag- mert újból hercegnőként élhettem meg a várandóság hónapjait.

Aztán eljött a nagy nap. És még egy. És még egy... Majd ApaMackó születésnapja is elmúlt, mert ugye neki lett megígérve, hogy egy kis hercegnőt kap a születésnapjára, de igaziból ám!
(Aki nagyon közelről ismer minket, az tudja, hogy mi ApaMackóval mindent egyszerre csinálunk, így a születésünket is két egymást követő napra időzítettük.)
No de Mackólányka is többször állt sorba, amikor a humort osztoggatták. Fityiszt mutatott az összes pasinak, és juszt is az én szülinapi ajándékom lett! Mert bizony egy napon születtünk! (Attól a több évtizednyi különbségtől tekintsünk el ami a két nap között feszül...)
(Persze megint a Pasimacik jártak jól, mert így csak egy dátumot kell megjegyezni, a család nőtagjainak születésnapját illetően. - A szerk. megj. )


A nagy nap óta eltelt három év. Mit is tanult meg ez a kicsi lány?
- folyamatosan beszélni
- olyan hangosan beszélni, hogy senki más (!) nem tud szóhoz jutni mellette
- hisztizni! :-)
- tudja melyik a jobb és bal keze
- sematikus irányai kialakultak (magyarul: tudja, használja, tisztában van az "előttem", "mögöttem", "alatta", "felette", stb. kifejezések jelentésével)
- tud ollóval vágni, vagyis a finom motorikus fejlődése korát meghaladó
- felismeri a nevének és családtagjai nevének kezdőbetűit (M, P, A, B, D, H, F, T, ZS stb.)
- választékosan beszél, tudja mik a csúnya szavak, tudja mit kell(ene) szépen mondani
- rengeteg mondókát, éneket tud, rendszeresen dalolja is ezeket
- hónapok óta szobatiszta már éjszaka is
- imád táncolni
- nagyon szereti a meséket
- minden este "olvas", és kiborul ha ez elmarad valami miatt
- szeret puzzle-val, babával, legoval játszani.
- kedvenc játéka:
fodrász nénit játszik a hajas babával és minden hosszú hajú felnőttel, (mondjuk ez rendesen kellemetlen, amikor idegen néniket leszólít, elkéri a hajgumiját és hajcsatják és felajánlja, hogy nagyon szép frizurát készít neki... :-)))

Boldog szülinapot kincsem!


2 megjegyzés:

Alexandra írta...

Sok boldog születésnapot mindkettőtöknek! :)
Én is az én szülinapom körülre vártam Sophiet, aztán inkább becélozta a daddy és a mami szülinapja közé eső felező dátumot :)
Ajándék lehetett a várandósság :)

Mackómama írta...

Köszönjük! :-)