Állítólag ez még tavaly történt. Egy pici ikerpár a tábor "Fred és George" párosa. Ahogy az illik, este, takarodó után átlógtak a nagyokhoz. Konkrétan az én fiaim szobájába.
Bejött egy tanár, mire az egyik pici fiúcska belebújt Kiskamasz nagy táskájába.
Tanár megkérdi:
- Mit keres ez a táska, itt elől? Miért nincs a szekrényben?
Kiskamasz készségesen eltenné. Igen ám, de benne lapul egy közel 30 kg-os kisgyerek. Bár sportos a szentem, azért fél kézzel nem tudja betuszkolni a táskába rejtett kisfiúcskát. Tanárunk segít neki, meg is jegyzi mitől lehet ilyen nehéz a táska.
A szobában pattanásig feszül a hangulat, egy másik gyerek benyögi:
- Sok kólát vettünk, azt tettük bele.
Közös erővel beszuszakolják a táskát, benne a fiúcskát a szekrénybe. A csapat érzi a veszélyt (a kitörni készülő röhögését és a lebukás veszélyét egyaránt), az egyik fiú csinál valami kis balhét, hogy elvonja a tanár figyelmét. Ez alatt a fiúcskát Kiskamasz kicipzározza a táskából, gyorsan kicsempészi a még félig nyitva hagyott ajtón.
Tanárunk leszerelte a figyelem elterelő gyerköcöt, majd visszatér Kiskamaszhoz. A táskát végre helyére teszik, a szűk szekrénybe. Tanár érzékeli, a táska mintha "könnyebb" lenne. Meg is kérdi:
- Hová lett ebből a sok kóla?
Nem bírják tovább. Bombaként robban ki a nevetés. Tanárunk érzi, hogy roppantul rászedték. A fél éjszakát a fiúk szobája előtt virrasztva tölti...
mindhiába.
