mert nekünk ilyenünk is van ám! Hja, azt hiszed, dicsekszem. A fenét....
Az asszonykórus ráadásul csinosabbnál csinosabb és fiatalabbnál fiatalabb hölgyekből áll. No de nem jókedvünkből szerveztük Dáji köré a hölgykoszorút. Hanem azért, mert a fiatalúr születésekor egy kicsikét gyors volt...
Ebből aztán egy életre szóló "utazás" lett, jobbnál jobb stewardesekkel. :-(
Mert Dájival baj van. Nagy baj. Az, hogy zseni a drágám. Szeretném előre bocsátani, nem az elfogult anya szól belőlem. A gyermekem ugyanis egy évre visszamenően szó szerint emlékszik az év eleji, -közepi és évvégi felmérő tesztekre. "Tudod Anya, most annyi volt csak a különbség, hogy a családtagok helyett, gyümölcsöket kellett felsorolni..." Tudom. Emiatt nem tud vele mit kezdeni a fejlesztő sereg. Mert, ha Ő 1x (!) elolvas valamit, képes szó szerint visszamondani. Két év múlva is... És megoldja a bátyja 6.-os matekfeladatait logikai úton.
De azt elfelejti, hogy mit kértem tőle 22 másodperccel ezelőtt. Ráadásul az iskolai feladatok megoldása hihetetlen hosszú időt vesz igénybe. Mert úgy ÁLTALÁBAN nem tud odakoncentrálni a feladatra. De abban a 20 percben amikor koncentrál, akkor annyit be tud fogadni, mint az egész osztály együtt.
Ráadásul a legtöbbször meg se hallja amit mondanak neki. Hallja, hogy beszélnek hozzá, csak nem fogja fel, nem rakja össze a szavak értelmét. Papírunk van róla, hogy nem süket. Ezt megértési képesség zavarnak hívják. Asszem...
Még mindig tudsz követni?
No, de én tulajdonképpen egy asszonykórust ígértem mára. Íme:
Utazó fejlesztő pedagógus:
Ezt a fejlesztési modellt Nyugat-európából vettük át. Az ősgondolat jó, és lám, személyes tapasztalatom szerint Hollandiában működik a rendszer, bevált. Akkor nálunk miért nem?
A modell szerint az utazó-fejlesztő néni utazik a diákjaihoz, és nem fordítva. Ez nagyon praktikus, Hollandiában ki is számolták, hogy ez így jobban megéri, rentábilisabb. Hurrá! Csak hát azt nem találták ki hozzá, hogy arra az órára jöjjön a néni, amiből a gyereknek problémája van! Pl. olvasás órára, ha dislexiás. Mert nem a problematikus tanórára jön, hanem AKKOR, AMIKOR Ő RÁÉR. Ezért aztán nem tudom mit tud lendíteni Dájin pl. tornaórán, vagy technika órán...
No de ne keseredjünk el, így mindjárt az elején... mert van még néhány szép nénink! Akarom mondani fejlesztő nénink. Mert mi nem matricákat gyűjtünk, hanem fejlesztő pedagógusokat. Hja, kérem, úri (és drága) hobby, az biztos!
Mert ugye a fejlesztő-utazó néni mellett van nekünk egy logopédusunk, egy másik fejlesztő nénink, akit az iskola szerződtet, és egy mozgásterapeutánk. Hahó, ott vagytok még? Tudtok követni?
Akkor, hogy a nagymamák is megértsék (bocs Mamák), vegyük át még egyszer, lassan, személyenként:
1 db utazó-fejlesztő gyógypedagógus
1 db logopédus
1 db iskolai gyógypedagógus
1 db mozgásterapeuta
ja, és az új fejlesztés, a gyógylovaglás.
És itt vagyok én, aZannya, aki egyrészt a hét végén újratanulom és kijavítgatom az egész heti házi feladatokat, másrészt mint egy kis project-manager, összevarázsolom ezt a pár embert. Most hely és idő hiányában eltekintenék attól, hogy megosszam a nagyérdeművel a sok néni munkaköri leírását... De annyit azért elárulok, hogy rámenősségemmel azt is elérem, hogy amikor a féléves tervüket megírják, akkor némileg összehangolják a munkájukat, mert nemá ugyanazt fejlesszenek Dájin, (mert unja ám marhára, ráadásul hülyére veszi a nőket rendesen....) és még időben is össze tudjuk szervezni (délutánonként), és még a rendes tanulásra és edzésre is maradjon elég ideje a büdös kölöknek. Mert kellett neki születésekor defektet kapni... az anyja úristenit! Most aztán szedje össze magát, mert ha nem, hát ráuszítom ezt a népi asszonykórust, aztán jól megtáncoltatjuk a kis legényt!
