Mackólánynak új csizmácskája van! Ezt örömmel mutogatja mindenkinek, nagyinak is dicsekedett vele. Nos, ha van már hócsizmánk, akkor kalandra fel!
Mikor Anyamackó mondta, hogy megyünk sétálni, lelkesen szaladt a sapkáért. Annyi szépséghiba csúszott a dologba, hogy Anya sapkáját és a bátyus 37-es :-) bakkancsát próbálta felvenni a kis medvelányka. :-)
Anyamedve segítségével végül belebújtunk a jó meleg bundánkba, saját :-) sapkánkba és a kedvenc új lábbelinkbe, és elindultunk felfedezni a kertet. Nincs ebben ugye semmi rendkívüli, de láss csudát, első alkalom volt, hogy a babakocsi ott maradt összecsukva a sarokban.
Nagy tisztelettel először megálltunk az ajtóban. Néztük nagy szemekkel a havat. Aztán anyamedve mancsát szorosan fogva lassan, óvatosan elindultunk a fal mentén. Egyik kismancs a falon, másik anyamedve nagymancsában.
Így sétáltunk el a ház sarkáig, ami nem több talán 4 méternél.... Ott Anyamedve elengedte a kismancsot és egyszerre ott taláta magát a medvebocs a havas rengetegben! :-)
Rögtön fel is találta magát. Utánozni kezdte Anyamackót, aki a sok fehér valamit próbálta egy helyre tologatni....
Íme, Medvelányka havat lapátol:
A munka végeztével elindultunk felfedező útra a ház körül.
Nem értette amikor anyamedve végett vetett a mulatságnak, és befelé invitált a meleg házikóba.
"Anya, mit mondasz?"
