2011. június 21.

Évzáró, évértékelő

Csak azért beszélgessünk erről, mert elfogult AnyaMedve vagyok, néhány gondolat erejéig térjünk vissza az évzáróra.

Kezdjük a jó dolgokkal:
Szegény Dáji mindig a bátyja árnyékában él. Ezért most elsősorban kiemelten foglalkozom az ő érdemeivel. Dáji SNI-s gyerek, aki tudja mit jelent ez, az a szívéhez kaphat. De ő nem OLYAN SNI-s, hanem neki tényleg nehézségei vannak. Elég az hozzá, hogy papírja van arról, hogy megkésett beszédfejlődésű, diszlexiás és bizony erős koncentrációs zavarai vannak csoportmunkában.
És hogy mit tesz a kitartás, az elszántság és sok év kitartó fejlesztése?
Dáji megkapta a "BÖLCS BAGOLY" díjat az osztályban. Ez a díj annak a lurkónak jár, aki a legtöbbet olvasta abban az évben (természetesen a kötelező olvasmányokon kívül).

Folytassuk azzal ami a bögyömet nyomja:
Már többször méltattam Kiskamasz érdemeit, legutóbb március idusán. Mert a tanerők versenylovat csináltak belőle. És tényleg 8 versenyre ment. Persze, nem volt a legjobbak között, mert azzal volt elfoglalva, hogy a micsodájáról törölgesse a kövér izzadtság cseppeket.
Valóban, a legtöbb versenyen nem volt a legjobbak között, a kedvenc matek versenyén (amire mondjuk a tanárerő "elfelejtette" rendesen felkészíteni) is csak az első 20-ban volt benne. Szintén részletkérdés, hogy az iskolából indult diákok közül viszont a legjobb volt....
Ha a méltatásoknál tartunk, ismét tekintsünk el attól a ténytől, hogy a Bp-i informatika versenyen bekerült a legjobb 10 közé...

És hogy miért is fontos ez? Nem, valójában nem fontos. Mint ahogyan a tanároknak sem volt fontos, mert ugyan kitünő lett a bizonyítványa, de annyira azért nem volt jó, hogy osztályelső legyen.
Mert annyira ugye azért nem volt jó?!!!

Ezért családilag megsértődtünk és élünk a felvételi eredményével, így jövőre juszt sem ide fogunk járni, hanem az országos listán 7. helyen szereplő gimnáziumba.

Azért tartottam fontosnak megemlíteni ezeket, mert ugye én csak egy elfogult AnyaMedve vagyok...

4 megjegyzés:

Alexandra írta...

És ezen eredmények után ki lett az osztályelső??
Egyébként gratulálok midnkét gyerkőc eredményéhez :)

Alexandra írta...

Azt is megjegyezheted, hogy a harmadik legjobb gimi Budapesten :)

Babu írta...

Én csak most olvastam eme kedves bejegyzést.
Megjegyzésként annyit, hogy egy olyan gyermek lett az osztályelső, aki mindennap úszni jár, mert imád úszni, és célja az olimpián való szereplés. Emellett tudja jól, hogy a tanulás a legfontosabb, ezért ezt sem hanyagolja el (mint tudjuk kitűnő lett...), és már most megvan az a képessége, hogy szelektálni tud, melyik versenyen szeretne résztvenni, és melyiken nem. Ezért oda koncentrálja az energiáit, amit tényleg szívesen csinál. Így jutott el az országos biológia versenyre, ahol 16. helyezést ért el. Ez a mindennapi úszás mellett sok plusz energiát igényelt tőle, de szivesen csinálta. Természetesen szerették volna a tanárok őt is több versenyre elvinni, de ő tudott nemet mondani, mert csak egyben szeretett volna jó lenni, és ez sikerült is neki. Gratulálok!
Ezzel természetesen nem a másik gyermek érdemeit akarom kissebbíteni, hiszen ő is nagyon okos, jó képességű gyermek, de most volt egy aki jobb volt nála.

Mackómama írta...

Kedves Babu!

Egyrészt ahogyan írtam is, elfogult vagyok a saját kismackóim irányában, anyamedve legyen a talpán aki nem az a saját kisbocsával kapcsolatban.

Másrészt, ha figyelmesen elolvasod a bejegyzést, akkor nem R. érdemeit vitatom, hanem a sok versenyt, a fel NEM készítést és maximálisan kifacsarjuk, majd "eldobjuk" hozzáállást. Erről egyébként hosszan beszélgettem búcsúzásként az ofővel...

Szeretném ha tudnád, hogy R-nek nagyon szurkolunk, hogy elérje amit szeretne, azt gondolom, hihetetlen nagy fokú érettségre vall, hogy egy 10 éves gyerek ilyen szép célt tűz ki maga elé. Az pedig önfegyelem és kitartás kérdése, hogy eléri-e. R.-ben megvan mindkét erény ehhez! Szívből kívánom neki, hogy ott állhasson a dobogó legfelső fokán, és leszüretelhessen ennek a nagyon kemény munkának a gyümölcsét!