2010. november 6.

Kuki szabászat 2. rész

Az előkészületekről már beszámoltam korábban. Azóta szerencsésen túl vagyunk a dolgon. Megdöbbentő, hogy mennyi kisfiúnak van hasonló problémája! Az ember azt gondolná, hogy a természet tudja, hogy mit meddig kell növeszteni. Szerintem hamarosan be fogják bizonyítani, hogy ez is valamilyen civilizációs elkorcsosulás :-). Talán nem véletlen, hogy az ókori kultúrákban a születés után rövid úton megszabadultak a feleslegtől. Gondolom az ősi sámánoknál azért még jobban működött a fajfenntartás ösztöne, mint a mai szingliknél. :-)

Az orvosok előszeretettel szabnak-varrnak. Mondjuk ez egy sebész esetén érthető "hobby". Neki az van rendben, amit le/ki/elvág, összevarr és kész. Azon meglehetősen csodálkozom, hogy 1 éves kisfiúcskának is azonnal műtétet rendelnek, amikor ugye abban a korban azért vannak még vajákos módszerek, amivel lehet kísérletezni. (Locoid Lipocream krémmel hetente 4 napig + 3 nap szünet kenni esténként 6 héten keresztül. Vagy Ftorocort kenőcs javallt. Ezek szteroidos krémek, csak óvatosan ezekkel! Betadinos-kamillás áztatás, rendszeres huzigálás ülőfürdőben stb....)

A Madarász utcai kórházban van A SEBÉSZ, akihez egész Pest megye jár. Emiatt a méltán megérdemelt népszerűség miatt, minimum 3 órát kell rá várni. Egy szűk, levegőtlen folyosón, ahol nincs játéklehetősége a gyerekeknek, ahol egyébként is mindenkinek át kell járnia, aki a kórház másik szárnyába akar eljutni, ahol egyébként az ambuláns betegfelvétel is történik. Nos, ez a hely, amit gyerekkórháznak csúfolunk, nem gyereknek való! Pici babáknak, meg különösen nem.
És itt, álljunk meg egy szóra. Mert ugye egy három gyerekes anya, már harcedzettnek mondható. Vagy mégsem? Mert amit tegnap ott tapasztaltam, az ismét kiverte a biztosítékot nálam.
Ebben a taknyos időszakban, pár hetes pici babákat ugyanúgy, ugyanott várakoztatnak 3 órán keresztül! Mert ha eddig nem volt beteg, akkor most már tuti az lesz! Egy ócska, koszos pelenkázó van kitéve, ahol inkább nincs gusztusom átpelenkázni a gyereket. De ne legyünk igazságtalanok! Mert ez is több levél megírása után (khm, én voltam, bocsi :-)), nem is olyan régen került ki a folyosóra, úgyhogy ez a leharcolt pelenkázó újkori vívmány a kórházban! Hurrá!
De szoptatni -apukák nagy örömére- még mindig csak a zsúfolt folyosón van lehetős! Hja, én milyen megátalkodott maximalista vagyok. A kórház a kisujját nyújtja, nekem meg az egész kell. Hamm, bekaplak ANTSZ, La Leche Liga és női (anyai) jogok védelme hogy tovább ne is soroljam...!
A női kebel szépségéről és az anyaság e formában való művészi ábrázolásáról most itt, e helyütt nem fogok hosszan értekezni, maradjunk annyiban, hogy nem vagyok egy festményre kívánkozó szépség és k...vára utálom, ha szoptatás közben idegen pasik a mellemet bámulják, mert ettől még a lányomnak is elmegy az étvágya!!!

No de visszatérve a csoda dokira. Csoda, hogy még doki! A rossz szóviccen túl, ezúton is kifejezem MINDEN TISZTELETEMet iránta, hiszen amit ő minden nap ott lenyom, az ember feletti teljesítmény! Egy picit rendel ambulánsan, majd kirohan vizitelni, majd vissza az ambuláns rendelőbe, majd egy kicsit be a műtőbe, majd vissza az ambulanciára... közben marad ereje viccelődni is, lelkiismeretesen dolgozni, egy pillanatra sem remeg meg a keze.
Komolyan nem értem, hogy ép ésszel hogyan tudja ezt nap mint nap végigcsinálni! El tudom képzelni, hogy hazamegy, ordít anyuval (ha még nem váltak el....), fog egy sört és leül a nagy faltól-falig akváriuma elé, és órákig nézi a halait, amint úszkálnak. Ez állítólag nagyon kikapcsol és megnyugtat. (Nem tudom, akváriumunk még nem volt, csak két szerelmes békánk, azok is a kert-pince négyszögben állomásoztak.)

Talán ennyi elég is mára a magyar egészségügy szépségeiről.

Korrekt leírás a fitymaszűkületről itt:

3 megjegyzés:

Alexandra írta...

Ausztráliában nem szokatlan a körülmetélés és egyáltalán nem vallási okokból.
A '60-as években az éghajlat miatt (mondván, egészségesebb) kifejezetten javasolt volt.

Mackómama írta...

Én mint nő, csak "outsider"-ként nyilatkozhatok. Szerintem a meleg égövi népek sokkal jobban tudják, hogy mi az egészséges. Itt, Kelet-európában olyan beidegződött félelmeink vannak, hogy még egészségügyi okból sem merjük "bevállani". A sorstárs anyukák riadt arcából is ez tükröződött.
Én most szembesültem vele, hogy ez nagyon is gyakori probléma a kisfiúk körében. Ha nem teszik rendbe időben, később sok gondot okozhat, ráadásul az első szexuális élményekkor esetleg kudarcot is, ami egy életre meghatározó lehet. Emiatt is kell helyén kezelni a dolgot.

Alexandra írta...

Igen, valóban elég gyakori probléma. Emlékszem, anyu mennyire odafigyelt a két öcsémre, hogy ne legyen náluk gond és még így is volt vele dolga. De kés nélkül megoldotta azt, amit az orvosok csak műtéttel tettek volna helyre.
A terhesség alatt magam is gondolkoztam a körülmetélésen, de mivel itt már nem csinálják meg a kórházban, mint régen, hanem neked kell dokit találni hozzá, le is beszéltem magamat róla.
Már nem bánom :)
Zsebi születése óta rendszeresen húzogattam a bőrt, hogy le ne tapadjon, de - talán szerencsések is vagyunk - soha még faggyús sem volt. Igaz, amikor otthon jártunk, anyu egy mozdulattal helyére tette azt, amit én gyengéden csináltam :)
Hát, nem szívbajos, az biztos :)))
Mindenesetre, megúsztuk az egészet minden probléma nélkül és ennek nagyon örülök.